A paradicsomvész az egyik jelentős betegség a paradicsomtermesztő zöldséges üvegházakban. A paradicsomvész főként a beteg növényen telelő micéliummal fertőződik meg megfelelő környezeti feltételek mellett, és a betegségfolt sporangiumokat termel, amelyeket szél és eső terjeszt. Nedvesség esetén a levél gyorsan csírázik és behatol a levélbe, a levélen pedig alulról felfelé fejlődik a tipikus törzs középpontja. A központi növény levelén termelődő sporangiumokat a légáramlás terjeszti a környező növényekre, ahol újrafertőződik. A fitovész előfordulása és elterjedtsége szorosan összefügg az éghajlati viszonyokkal, a fejlődési sebesség pedig szintén szorosan összefügg a paradicsomtermesztési körülményekkel és a növény ellenálló képességével.

Mezőgazdasági megelőzés és védekezés

1. Bizonyos különbség van a különböző paradicsomfajták betegség-ellenállóságában, és a termesztés során a betegség-ellenálló fajtáknak kell elsőbbséget adni. Ezenkívül a tarló vagy a régió alkalmazkodóképessége alapján kell megfelelő szelekciót végezni. Szabadföldi termesztéshez speciális szabadföldi fajtákat kell választani; korai érésű termesztéshez a késői érésű fajtákat nem szabad választani; nedves vagy esős területeken a nagy ellenállóképességű fajtákat kell választani.

2. Termesztés és betegségmegelőzés. Az ésszerű termesztési technikák nélkülözhetetlen agronómiai intézkedések a betegségek és rovarkártevők megelőzésében és leküzdésében. Mivel a fitoftóra leggyakrabban magas páratartalom mellett fordul elő, a következő intézkedéseket kell megtenni:

(1) vetőmagfeldolgozás: a betegségek megelőzése és kezelése minden részletre kiterjedően, a vetőmag fertőtlenítésének kulcsfontosságú pontja. Először a magokat 70%-os mankozeb nedvesíthető porral 500-szor folyékony permetezéssel permetezik, majd 55 ℃-on 30 percig vízben áztatják, és a túlzott csapadék okozta pangás után csíráznak.

(2) talajtakarás: a paradicsom talajtakarásával történő termesztése biztosíthatja a talaj hőmérsékletének és nedvességtartalmának megfelelő szabályozását, csökkentheti a levegő páratartalmát, elősegítheti a paradicsom növekedését, megakadályozhatja a baktériumok elszaporodását, csökkentheti a betegségek előfordulását és elősegítheti a betegségmegelőzés célját.

(3) Ésszerű sűrűség: a különböző talajtermékenységű fajtáknak megfelelően hektáronként összesen 2000-2400 darabot kell ültetni, biztosítva a növény jó szellőzését és fényáteresztő képességét, egészséges növekedését, ellenálló képességét. Ha a telepítési sűrűség túl magas, a növény, a szár, a levél és a gyümölcs között tisztelegni fognak egymás, víz és zsír nélkül, gyengébben fognak növekedni, a levegő páratartalma magas, a baktériumok elszaporodhatnak, a betegségekre fogékonyabbak lesznek. De a sűrűség túl kicsi, bár a növekedés robusztus, a levegő páratartalma alacsony, a betegség-ellenálló hatás jó, de nem éri el a szükséges teljes hozamot. Egy szóval, a végtelen növekedésű típus sűrűségének kicsinek, míg a véges növekedésű típus sűrűségének nagynak kell lennie.

(4) műtrágya- és vízgazdálkodás: a paradicsom palántaneveléstől a virágzási időszakig a talaj nedvességtartalmát fokozatosan 60%-ról 85%-ra kell növelni, ami a palántanevelés 60%-át, a virágzási időszak 70%-át, a kezdeti eredményeket 80%-át, a virágzási időszak 85%-át jelenti. Ahogy a mondás tartja: „a víz teszi a termést; a műtrágya teszi a termést”. A megfelelő öntözés kulcsfontosságú a tápanyag-növekedés és a reproduktív növekedés összehangolásának biztosításához, ezáltal fokozva a betegségekkel szembeni ellenálló képességet. A műtrágya kulcsfontosságú termelési tényező. A paradicsom termesztéséhez legalább közepes termékenységű parcellákra van szükség, a talaj-előkészítés minősége igényes, laza talajra, műtrágyára (1000-3000 kilogramm/mu kiváló minőségű istállótrágya), 50 kg/mu foszfor- és 20 kg/mu kálium-műtrágyára, valamint elegendő nitrogén- és foszfor- és kálium-műtrágyára a terméshozam és a minőség szempontjából fontos a három kulcselem ésszerű együttes alkalmazása, amely fokozza a növények betegségekkel szembeni ellenálló képességét, csökkenti a fitoftályosodás baktériumainak invázióját a jó terméshozam maximalizálása érdekében. Ezzel szemben a nitrogén, foszfor és kálium helytelen aránya csökkentette a paradicsom ellenálló képességét, és a fitoftályosodás könnyen terjedt, ami befolyásolta a terméshozamot és a minőséget.

(5) fény- és hőviszonyok: a paradicsom fotofil növény, az ültetési parcelláknak dangyangnak kell lenniük, különben a paradicsom növekedése vékony és gyenge, a kórokozók könnyen behatolnak, betegségeket okozva. A paradicsom a legalkalmazkodóbb 20-25 ℃-os hőmérsékleten nő, a megyei paradicsomtermesztő terület előnyös termőföldekkel rendelkezik, az éves átlaghőmérséklet 21 ℃, de az esős évszakban, a téli fagyban, a ködben és a magas páratartalomban jót tesz a kórokozóknak, és kárt okozhatnak. Ha nem ellenőrzik időben, a fitoftályok gyorsan terjedhetnek, időben meg kell előzni és permetezni kell.

6 levél villára szedve: a késői lombhullató esős, magas páratartalmú, alacsony hőmérsékletű, ködös, reggeli és esti ködös időben a legkönnyebben népszerű, például 75% feletti relatív páratartalom és 15 és 25 ℃ közötti hőmérséklet esetén népszerű. A mező mikroklímájának megváltoztatása és a levegő páratartalmának csökkentése érdekében el kell távolítani a növény alsó lábleveleit és a redundáns, sűrű ágait, hogy biztosítsák a jó szellőzést és a fényáteresztést a mezőn, elpusztítva a baktériumok élőhelyét, és így gátolva a betegségek előfordulását.

7. vetésforgó: a burgonyafélék (Solanaceae) folyamatos termesztése olyan talajon, ahol nagy mennyiségű baktérium van, könnyen megfertőződik, mivel a termesztőterületen maradt betegségmaradványok a téli fertőzés forrását jelentik a kezdeti időszakban. Ezért a palánták kihúzásakor nemcsak a beteg leveleket és gyümölcsöket kell eltávolítani a talajról, hanem a baktériumok hirtelen felhalmozódásának elkerülése érdekében 2-3 vetésforgót kell végezni nem burgonyafélékből származó zöldségekkel.

Fizikai megelőzés és ellenőrzés

A fizikai védekezés fizikai módszerek alkalmazása, mint például a szélszűrés, a szűrés, a vízelválasztás, a sár-vízelválasztás és egyéb módszerek a jó magvak kiválasztására; Vagy fizikai módszerekkel, például meleg levesben áztatva gátolják a baktériumok növekedését és fejlődését a betegségmegelőzés céljainak elérése érdekében. A szántóföldi higiénia elsősorban a betegségeket hordozó szárak, levelek, gyümölcsök és egyéb maradványok eltávolítását jelenti a szántóföldön, majd elégetését vagy mély elásását, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a talajbaktériumok mennyiségét és csökkentsék a kórokozók fertőzésének esélyét, megelőzve a betegségeket és növelve a jövedelmeket.

Kémiai védekezés

A paradicsombetegség megyénkben a termesztés különböző időszakaiban és évszakaiban fordult elő. Ezért a mezőgazdasági és fizikai védekezés után is jelentkeznek a betegség tünetei, amelyek miatt kémiai védekezési eszközök, kiegészítő védekezésként kémiai növényvédő szerek használatát igénylik. A kémiai védekezés fő céljai: a baktériumok inváziójának megelőzése és ellenőrzése; a kórokozók elpusztítása; a baktériumok növekedésének és fejlődésének gátlása, a paradicsom immunitásának fokozása.

1. Talajkezelés: a paradicsom a semleges környezetet kedveli, a savas és lúgos talajokat pedig égetett mésszel lehet javítani. A talajbaktériumok komoly veszélyt jelentenek a paradicsomtermesztésre megyénkben, amellett, hogy jó munkát végeznek a magágy talajfertőtlenítésében, széles spektrumú gombaölő szeres fertőtlenítésként is alkalmazhatók, csökkentve a talajban lévő kórokozókat (rendelkezésre álló bakterin vagy cink és egyéb növényvédő szerek).

2, palántanevelés és betakarítás: a levél, szár, gyümölcs késői polostájának tüneteinek beágyazódása után az első mesterséges védekezés időben, rendelkezésre álljon 58%-os páncélos fagy, mangán-cink nedvesíthető por 500-szoros folyékony permetezéssel, a permetezésnek egyenletesnek, átgondoltnak kell lennie, különösen a virágzásig, amíg a középső eredmény kritikus, a korai és késői fejlődés során gondosan ellenőrizni kell a késői polostát és a szervezett ellenőrzést időben, ha népszerű, nagy hatással lesz a terméshozamra és a minőségre. Ha a központi betegség törzsei megtalálhatók a területen, a következő módszerek és szerek választhatók: permetezési módszer, 72,2%-os pomelo-hidroklorid oldat permetezése 800-szor a paradicsombetegség korai szakaszában, vagy 72%-os fagy karbamid • mangán-cink nedvesíthető por 400-600-szor, vagy 64%-os fagy • mangán-cink nedvesíthető por 500-szor, permetezés 7-10 naponta egyszer, folyamatos kontroll 4-5 nap. Ha a fészerben a páratartalom túl magas, vagy felhős napok vannak, porpermetezési módszer alkalmazható, például Gerry mikropor 1 (50% alkil) használata. morfolin nedvesíthető por) por permetezéssel történő védekezés, jobb védekezési hatást érhet el. A szárbetegség foltosság elleni védekezést nagy koncentrációjú folyékony gyógyszerrel lehet kijuttatni, legyen az levélpermet vagy szárbevonó gyógyszer, 7-8 naponta egyszer, 2-3 alkalommal egymás után, de ügyeljen arra, hogy a kijuttatás után 10 nappal a gyümölcsöt ne lehessen piacra szedni.